Túl sok dolgod van? Túlságosan feszít a tempó? Ha egy percre leülsz, máris azzal szekatírozod magad, hogy ezt nem tehetnéd meg, és neki kellene indulni? Bűntudatod van, ha a WCn több időt töltesz, mint ami feltétlenül szükséges lenne, mert úgy érzed megbolondulsz, ha nem lehetsz egyedül, nyugalomban 5 percet? Túl sok ember boldogsága/élete van rád felfűzve?
Kérlek, állj meg egy pillanatra, és ne akaraterőből told tovább. Állj meg, és vizsgáld meg, hogy mennyire értél el a határaidig, és mennyire vagy azokon túl. És valld be magadnak a valóságot. Hogy nem bírod. Tedd ezt meg magadért, még azelőtt, mielőtt rámegy az egészséged, mindenfajta kapcsolatod, és a szervezeted dönt úgy, hogy lekapcsolja a villanyt. Amikor "elmenekülsz" a tennivalók elől, akkor nem szar vagy, és nem gyenge, hanem ember. Mindenki más mennyiséget bír. Ne hasonlítsd magad a rokonokhoz, a társadalomhoz, csak saját magad legyél az etalon. Ugyanis Manci néni mondhatja azt, hogy ő három gyerekkel/munkával/testvérrel/stb tolta végig az életét, és neki ment.. de nem tudhatod (mert azt már nem teszi hozzá), hogy hányszor sírt bele a mácsikba főzés közben, hányszor tépte a haját tehetetlenül, és hogyan keseredett meg úgy az élete, hogy amikor látja te miben vagy, nem mozdul már benne a segítés: 'ugyanazt járja, mint én annó, nem leszek attól jobb, ha felmentem magam előtte, és nem mondom el a valóságot'. Többekkel fogsz találkozni, akik mártírok, olyanabbak, hozzáértőbbek, ügyesebbek, de lásd mögé a tényeket: ők mások zsugorítása árán próbálnak a felszínen maradni. Térképezd fel a szükségleteidet, és azok mentén haladj. Kérj segítséget. Ha ketten vagytok, felváltva iktassatok be töltő-napot mindkettőtöknek. Nem vagy érdemtelen a pihenésre, mert megterhelő a helyzet, amiben létezel - ez a normális. Nem tudhattad, amíg nem kerültél bele, hogy mire számíts. Nem vagy hibás. Szabad neked beismerni, hogy így nem bírod. Mert szükségünk van rád, szüksége van rád a világnak. Engedd, hogy segítsünk, engedd, hogy megtartsunk az életünkben boldogságosan, derűsen, még ha olykor fáradt is vagy. Kérlek.
