Talán te is érezted már a feszítő érzést, hogy „mostazonnal akarok” valamit, és rettenetesen tud zavarni, ha nem áll azonnal rendelkezésre. Legyen az bármilyen tárgy, helyzet, vagy maga a fejlődés.
Ez az állapot ostorral hajt(ana) előre, információéhség, csalódottság, elégedetlenség jár a nyomában.
Álljunk meg egy pillanatra, torpanjunk meg a terhes helyzetben. Kérdezzük meg magunktól, hogy valójában készen állunk-e arra, amit olyan vehemensen hajtunk; követelünk magunktól vagy a külvilágtól. Hagyjunk időt utolérni magunkat, rendszerezzük és ismerjük el eddigi eredményeinket – tudatosítsuk magunkban: ez nem egyenlő a halogatással.
Ne hagyjuk, hogy belső vezérünk örök rohanásba kényszerítsen bennünket, bátran éljük meg a jelen pillanatát. Mindig legyen szem előtt: az út a fontos.
Comments